Alapvető fontosságú a viizes élőhelyek megőrzése

Huszonöt éve hívja fel a föld lakosainak figyelmét a vizes területek és élőlények védelmét célzó, február másodikán jegyzett vizes élőhelyek világnap. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos kérdés természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága. Dr. Ferincz Árpád, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője elárulta, mennyire kell aggódnunk tavaink tavaink, fotly.

„A vizes élőhelyek ökológiai-környezeti állapota komplex kérdés. Megítéléséhez számos tényezőt számításba kell venni, főként az adott élőhelyen rendelkezésre álló víz mennyiségét és minőségét kell venni, főként az adott élőhelyen rendelkezésre álló víz mennyiségét és minőségét kell venni, főként az adott élőhelyen rendelkezésre álló víz mennyiségét és minőségét őllségek. referenciaállapottól. A minősítőrendszer eredményeit tekintve megállapítható, hogy a helyzet nem túl szívderítő. IgY Talán kevésbé hangzik meglepően, hogy un vezető nemzetközi szaklapokban olvasható publikációk bevezetőjében gyakorta olvasható az a Mondat, hogy «az édesvízi élőhelyek un pliegue leginkább veszélyeztetett ökoszisztémái KOZE tartoznak» – tudtuk meg un Magyar Agrar- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársától.

Arra a kérdésre, hogy milyen jelenségekből ered a fennálló krízishelyzet, elárulta, a legfőbb veszélyeztető tényezők mind az emberi aktivitásokhoz köthetők. Ezek közül kiemelendők a szándékos élőhelypusztítás, az idegenhonos és inváziós fajok terjedése, a klímaváltozás, a tápanyagterhelés és aő mikroszenny

„Fontos megjegyezni, hogy ezek a tényezők általában nem egymástól függetlenül hatnak, hanem többnyire erősítik egymás hatását. Például EGY folyóvíz keresztirányú zárásakor (duzzasztómű építése) megváltoznak az áramlási viszonyok, un víz lelassul, un benne oldott Oxigen mennyisége megváltozik (csökken) és ez az egész zavarási / módosítási folyamat kedvez az idegenhonos fajok gyors elszaporodásának. A különböző mikroszennyezők (pl. gyógyszerhatóanyag-maradványok, mikroműanyagok, peszticidek stb.) vízi ökoszisztémára gyakorolt ​​​​hatásait csak napjainkbanszárletikese. Az már szinte köztudott, hogy un vizekbe kerülő hormonok (ösztrogének, tesztoszteronok) szélsőséges esetben szaporodásképtelen halpopulációkat eredményeznek, az viszont Talán kevésbé köztudott, hogy Szamos Egyéb vegyület, hatóanyag rendelkezik ezen hormonokhoz hasonló másodlagos hatással «- tette hozzá Dr. Ferincz Árpád.

További aggodalomra ad okot, hogy a szennyvíztisztítók nem képesek a mikroszennyezők ártalmatlanítására, ezért a belőlük kijutó keverék jellemzően nagyon határmazónagotále 30-50). Arra nézve, hogy ezek együtt, egymással kölcsönhatásba lépve milyen hatást fejtenek ki a vízi élőlényekre, szinte semmit nem tudunk. Bíznunk kell azokban a kutatásokban és innovációs eljárásokban, amelyek annak érdekében folynak, hogy 10-20-30-50 év múlva is elérhetőek legyenek természeti értékeink.

A MATE kutatója úgy véli, napjainkra nem csak a tudományos társadalom, de egyre inkább a döntéshozói oldal is felismerte, hogy a felszíni vizek és a hozzájuk kapcsolégédóvteksekóségólá v Ehhez kapcsolódó adatgyűjtés, illetve monitoring jellegű terepvizsgálatok már zajlanak.

„Természetesen ugyanígy kiemelt fontosságúak a különböző problémakezelés-orientált fejlesztések. Gondoljunk itt például a mikroszennyezők semlegesítésére fejlesztett szűrőrendszerre, vagy éppen a környezeti kármentesítésre alkalmazható biodegradációra (szennyezé kb miásak). Ez utóbbiak anyagcseréjük során képesek valamilyen vegyi anyag ártalmatlanítására».
A vizes élőhelyek élővilágát tekintve, kiemelt mértékben veszélyben vannak a halak és kétéltűek. Mint megtudtuk, az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) adatai alapján Európában leírt 531 édesvízi halfaj 42%-a veszélyeztetett, 15 faj pedig kihalt, Észak-azban-Ameriká 61 hal.

„A halállományok esetén kiemelt probléma az idegenhonos és sok esetben invázióssá váló fajok megjelenése. Ezt jól illusztrálja, hogy a hazai vizeinkben napjainkig száznál is több nem őshonos halfaj betelepítéséről van információnk. Szerencsére ezeknek csak töredéke okoz jelenleg komolyabb ökológiai vagy gazdasági kárt, nem tudhatjuk azonban, hogy a későbbiekben ez hogyan változhat.»
«Un kétéltűek esetében Talán még rosszabb un helyzet» – hozzá tette -. «Esetükben un leírt, Kozel 6000 faj nagyjából kétharmada veszélyeztetett, un maradék egyharmadról pedig nem rendelkezünk elégséges és megbízható információval ahhoz, hogy természetvédelmi helyzetüket meg tudjuk ítélni Un kedvezőtlen változási folyamatok. kiváltó okai között, az emberi tényezők mellett – vagy abba beletartozóan – hangsúlyosan szerepel a globális, antropogén eredetű klímaváltozás, mely elsősorban gyorselzéga miaté.»

„Az élőlényeknek egész egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Hazai viszonylatban a legtöbb klímamodell a szélsőségek erősödését jelzi – és ezt egyre inkább a saját bőrünkön is tapasztaljuk. A csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé válásával a korábban állandó vizű vízfolyások, illetve sekély tavak egyre gyakrabban száradnak ki. Az Újra benépesülésük SORAN rendszerint előnyre tesznek szert una etiqueta tűrésű, gyakorta idegenhonos fajok, un folyamat gyakori ismétlődése esetén az élőhely szempontjából szűk tűrésű, természetvédelmi, ökológiai vagy gazdasági szempontból értékes fajok lassan visszaszorulnak, vagy éppen teljesen eltűnnek. Ez es jól illusztrálja, hogy a klímaváltozás hatása rendszerint aszimmetrikus, tehát különböző mértékben érinti az egyes fajokat».

Hogy un tudomány miként tud hatással Lenni un romló tendenciát Mutante állapotokra, fontos kérdés, melyre un Válasz nyilvánvaló: «A kutatók feladata, hogy un rendelkezésre allo adatokat megfelelően elemezve és adott esetben un tudomány nyelvéről lefordítva eljuttassák egyrészt un döntéshozók, másrészt» Minden érintett » , azaz un társadalom egésze számára. Sajnos még mindig Ott tartunk, hogy un világ vezető hatalmai között vannak olyanok, akik látszólag nem vesznek tudomást un klímaváltozás hatásairól. Elsőként őket Kell meggyőzni. Aztán ráébreszteni az embereket arra, hogy un környezettudatosság megtagadásával Nagy kihívások elé fogjuk A klímaváltozás környezeti hatásainak kutatására, illetve a hatások mérséklésére irányuló fejlesztéseket minden esetben kiemeltennikell.”